A venezuelai nyersolajtermelés novemberben csökkent. Az ország olajiparát továbbra is megviselik az amerikai szankciók.Az Opec legfrissebb jelentése szerint a termelés a múlt hónapban 876 ezer hordó/nap (bpd) volt a másodlagos források által mért adatok szerint. Ez a szám 20 000 bpd-vel volt alacsonyabb az októberben mért 896 000 bpd-nél.
A PDVSA állami olajtársaság 960 000 hordó/nap kitermelésről számolt be novemberre, ami szintén alacsonyabb az előző havi 989 000 hordó/naphoz képest.
Az olajkitermelést és a finomítást az elmúlt hetekben megzavarta egy kelet-venezuelai nagy földgázközpontban történt robbanás és tűz. A hatóságok szabotázst okoltak az incidensért, és fokozatosan helyreállították a működést. Bár a termelés 2019 eleje óta továbbra is a legmagasabb szint közelében van, a PDVSA-nak nem sikerült átlépnie az egymillió bpd küszöböt.
A termeléscsökkentés ellenére az export tíz százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest, mivel a PDVSA a meglévő készletekből merített. A Kínának és más ázsiai vevőknek történő megnövekedett értékesítés 974 000 bpd exportmennyiséget eredményezett, ami ötéves csúcsot jelent. Az ár stabilan 59,58 USD/hordónként maradt.
A karibi állam legfontosabb gazdasági ágazatát továbbra is jelentősen hátráltatják az egyoldalú kényszerintézkedések. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma 2017 óta pénzügyi szankciókat, exportembargót, másodlagos szankciókat és egy sor más korlátozást vezetett be, hogy megfojtsa az ország legnagyobb bevételi forrását és rendszerváltást idézzen elő.
2023 októberében Joe Biden kormánya kiadta a 44. általános engedélyt (GL44), egy hat hónapos mentességet, amely lehetővé tette Caracas számára, hogy a nyersolajat közvetlenül, megbízhatatlan közvetítők és árengedmények nélkül értékesítse a globális vevőknek. Washington idén áprilisban újra bevezette a messzemenő szankciókat, miután azzal vádolta Nicolás Maduro kormányát, hogy nem tartja be az Egyesült Államok által támogatott ellenzékkel kötött megállapodást.
A kényszerítő intézkedések és a másodlagos szankciókkal való fenyegetés akadályozta a PDVSA erőfeszítéseit a külföldi befektetések és az export vonzására. A GL44 lejárta után az amerikai pénzügyminisztérium figyelmeztette a nemzetközi vállalatokat, hogy ne kössenek üzletet a venezuelai olajágazattal anélkül, hogy a Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (Ofac) zöld utat adott volna.
Az indiai Reliance Industries volt az egyetlen vállalat, amely április óta megkapta az amerikai engedélyt venezuelai nyersolaj vásárlására. Más indiai magán- és állami vállalatok is hasonló érdeklődést mutattak, mivel a közvetítőkön keresztül történő vásárlás a jelentések szerint jelentősen csökkenti az árrést.
Delcy Rodríguez venezuelai alelnök és olajminiszter nemrégiben tett kínai látogatása során állítólag megpróbálta meggyőzni a Kínai Nemzeti Kőolajipari Vállalatot (CNPC), hogy kezdje újra a nyersolaj közvetlen vásárlását. Az állami tulajdonú vállalat a másodlagos szankcióktól való félelmében 2019-ben felfüggesztette az importot, és ehelyett közvetítőkön keresztül vásárol venezuelai olajat.
Az elmúlt hetekben Joe Biden kormánya ismét szigorította a szankciókat. Novemberben az Ofac feketelistára tett 21 magas rangú kormányzati és katonai tisztviselőt, mert a július 28-i vitatott elnökválasztást követően támogatták Madurót.
A dél-amerikai ország választási hatósága Madurót nyilvánította győztesnek, amit később a legfelsőbb bíróság is megerősített. Az ellenzék továbbra is azt állítja, hogy a szeptemberben spanyolországi száműzetésbe vonult jelöltje, Edmundo González a győztes. Még baloldali és progresszív körökben is kétséges Maduro győzelme, amíg a CNE nem tette közzé a választási eredményeket, de Gonzálezt nem ismerik el győztesnek.
Ezzel szemben Washington az ellenzék mögé állt, és jelöltjét „megválasztott elnöknek” nevezte.
Antony Blinken külügyminiszter eközben további büntetőintézkedésekkel fenyegetőzött, többek között azzal, hogy visszavonják azt az engedélyt, amely lehetővé teszi az amerikai Chevron olajvállalat számára, hogy venezuelai vegyesvállalataiban tevékenykedjen. „Jelenleg minden az asztalon van, beleértve az engedélyeket is” – mondta egy szerdai kongresszusi meghallgatáson.
A Chevron korábban felmentést kapott arra, hogy 2022 végén folytassa tevékenységét Venezuelában. Ezt rendszeres időközönként meghosszabbították. A Repsol, az Eni és a Maurel & Prom európai vállalatok szintén az amerikai pénzügyminisztérium jóváhagyásával bővítették venezuelai projektjeiket.
Az Ecoanalítica szerint az engedélyek visszavonása 30-40 százalékos devizabevétel-visszaesést jelenthet Venezuela számára.
Mivel Donald Trump januárban másodszor is hivatalba lép, elemzők találgatásokba bocsátkoznak a venezuelai politikájáról. A rendszerváltási törekvések egyik leghevesebb támogatójának, Marco Rubiónak a kinevezése visszatérést jelenthet az első Trump-kormányzat „maximális nyomásgyakorlási politikájához”.
Olajipari vezetők, kötvénytulajdonosok és egyes agytrösztök azonban arra szólították fel az új kormányt, hogy ne ismételje meg korábbi stratégiáját. A Wall Street Journal szerint az egyik javaslat szerint az Egyesült Államoknak ki kellene toloncolnia a venezuelai migránsokat, miközben a PDVSA-nak lehetővé tenné, hogy növelje eladásait az amerikai finomítóknak.
Az Atlantic Council és a Jack D. Gordon Institute for Public Policy is amellett érvelt, hogy a Fehér Háznak fenn kellene tartania a jelenlegi szankciós politikát és a válogatott kivételeket, hogy növelje az USA befolyását a venezuelai energiaágazatban.
Brian Fonseca, a Gordon Intézet munkatársa egy „Amerika-első szankciós politikát” mutatott be, amely az amerikai vállalatoknak nyújtott további engedélyekből és Venezuela más külföldi partnerei elleni kiterjesztett másodlagos szankciókból áll. A politikai dokumentum azt is javasolja, hogy a szankciók és az adósságra gyakorolt nyomás segítségével kényszerítsék ki az amerikai vállalatok számára előnyös privatizációkat.
Írta: Ricardo Vaz
Forrás: venezuelanalysis
 volt a másodlagos…){kind=link}